Zaklatás szünet nélkül: a cyberbullying teljesen behálózhatja egy gyerek életét

Zaklatás szünet nélkül: a cyberbullying teljesen behálózhatja egy gyerek életét

Nyári bullying témájú cikksorozatában írt a Vincze Barbara a Telex-en a cyberbullying, azaz az online térben folyó kortárs zaklatásról, és a cikkben megszólaltatta többek közt Központunk alapítóját és szakmai vezetőjét, a bullying téma hazai szakértőjét, dr. Jármi Évát is. A internetes zaklatás nehezebben megfogható, mint az iskolai bántalmazás, és rengeteg arca van a chatroomos beszólogatástól az állandó kéretlen Messenger-üzeneteken át más fotóinak illegális felhasználásáig. Sokszor nem önmagában álló jelenség, hanem a hagyományos iskolai bántalmazás folytatása. A hatása gyakran rombolóbb, de ha felbukkan, könnyebb rendőrségi ügyet indítani. Erről szól az alább megosztott Telex cikk.

Nem túl megnyugtató a szakemberek tapasztalata: a kortárs online bántalmazás, azaz a cyberbullying attól a pillanattól jelen lehet egy gyerek életében, amint elkezd önállóan okoseszközöket használni és fellép a közösségi oldalakra. A legnagyobb felületeken, a Facebookon, a TikTokon és az Instagramon 13 év a regisztrációs korhatár, de egy egyszerű gombnyomással minden rendszer kijátszható – bár a kijátszás szó erős túlzás, hiszen a felhasználónak bőven elég ismernie az ábécét ahhoz, hogy önállóan regisztrálhasson ezekre az oldalakra. Részben emiatt is „ma már senkit nem lep meg egy tízéves gyerek a TikTokon”– mondja Jármi Éva pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa (korábbi interjúnkat itt olvashatja vele). Pár évvel ezelőtt még csak a 12 évesnél idősebb gyerekek között kutatták az internethasználat, így a netes bántalmazás jellemzőit, az aktuális tendenciák miatt ez jó eséllyel változni fog.

Világszerte és itthon is sok vizsgálat igyekezett feltárni, mennyi gyerek lehet érintett. Az utolsó nagymintás vizsgálatokat Jármi Éva szerint a digitális oktatás bevezetése előtt végezték. Akkor a gyerekek 17-18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy találkozott már kortárs internetes zaklatással. Az is kiderült, hogy az online zaklatás kevesebb gyereket érint, mint az offline, viszont ha megtörténik, akkor általában sokkal többen tudnak róla.

Az UNICEF Magyarország – ugyancsak a Covid kétéves időszaka előtt – 12-18 éves gyerekek bevonásával készült, nem reprezentatív kutatásának tanúsága szerint 30 százalékuk volt már internetes zaklatás áldozata, a gyerekek 10 százaléka pedig bevallotta, hogy ő maga is volt valamikor elkövető. A különböző szervezetek különböző módszerekkel és különböző csoportokban végzett nemzetközi felmérései is hasonló számokat mutatnak, mint ez a két kutatás, amiből az következik, hogy világszerte kábé minden harmadik-ötödik gyerek találkozott a neten kortárs zaklatással.

De kik piszkálnak kit? És vajon ugyanolyan módszerekkel, mint a valós térben? A szakemberek tapasztalatai szerint a cyberbullying során – és fontos, hogy itt kizárólag a kortársaktól érkező online bántalmazásról beszélünk – is inkább az ismeretségi körből kerülnek ki az elkövetők és az áldozatok is, azaz a legtöbb esetben átfedésben van az offline és az online tér.

Vannak, akik a hagyományos iskolai bullyingnál enyhébbnek ítélik meg a cyberbullyingot, míg mások erősebbnek; az online zaklatás hatásmechanizmusa ugyanakkor egészen biztosan eltér attól, amit a gyerekek a valós helyszíneken élnek át: „A cyberbullying pszichológiai mechanizmusa során az elkövető nem látja a cselekedetei közvetlen hatását. Amikor az elkövető a suliban bántja az áldozatát, valószínűleg hamarabb bekapcsol nála az empátia, mert hallja, ahogy a másik jajgat és látja, hogy fájdalmat okoz neki. Az interneten nem látja, hogy az áldozat a sokadik bullyüzenetet olvassa, és közben akár teljesen összeomlik.

Ez a szemlélőt is kevésbé ösztökéli arra, hogy beavatkozzon” – világít rá egy fontos szempontra Szlankó Viola pszichológus, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője.

A szemlélők itt is hasonló helyzetben vannak, mint az iskolaudvaron: akik az online gyűlöletkampányokat kívülállóként nézik, ugyanúgy érintettek, mint a valós bullyingnál, a kutatások szerint ugyanakkor jobban el tudják távolítani maguktól a virtuális bántalmazást, mint amikor 3D-ben látják, ahogy az egyik osztálytársuk szekálja a másikat. Jármi Éva ennek alátámasztásaként egy Instagram-felhasználók körében végzett kutatást említ: a válaszolók elenyésző mértékben gondolják, hogy az online közösség lenne felelős a bullyingért vagy annak megállításáért. Így a helyzet tulajdonképpen a neten jobban elmérgesedhet, mint az iskolaudvaron.

Internetes zaklatás 0-24-ben

Az online térben ugyanis a leggyakrabban az iskolában megkezdett bántalmazás folytatódik. „A kortárs bántalmazásnak így egy újabb csatornája lett – magyarázza Szlankó Viola. „Sokszor elkezdődik az iskolai térben, és míg régen a bántalmazás megszűnt, amint a gyerek kilépett az iskolából, most online formában otthon folytatódik tovább, így az áldozat egy percre sem menekülhet. Még akkor sem, ha kibírja valahogy és nem kapcsolja be a telefonját. A tudat akkor is nyomasztja, hogy az osztálytársai eközben a neten éppen röhögnek rajta vagy gúnyolják.”

És ez talán még mindig a jobbik eset. A cyberbullying roppant változatos formákat ölthet, az egyszerű chatroomos beszólogatástól kezdve a kiszemelt áldozat folyamatos követésén át a szexuális elemeket is tartalmazó videók megosztásáig. A legnagyobb oldalak persze szűrik a tartalmakat, és az áldozat akár a fél osztályt is letilthatja a saját oldaláról, de ha valamelyikük létrehoz egy róla szóló hate page-et, hosszú idő, mire azt is le lehet radírozni a netről.

Lehet tenni az internetes zaklatás ellen is, még mielőtt megtörténik

 Az egyik legfontosabb megelőzés a szakemberek szerint az lenne, ha a gyerekek a korhatári szabályozásokat valóban betartva lépnének fel a közösségi oldalakra – ez nyilván annál nehezebb, minél nagyobb a közösségi nyomás: kevés olyan általános iskolás gyerek lehet ma már a fejlett világban, akinek a szájából valamikor, de legkésőbb az ötödik osztály körül ne hangozna el egy ilyen dühös mondat: „Nem igazság, hogy az osztályban már mindenkinek van okostelefonja, csak nekem nincs!” A tiltás nem is megoldás, mivel a gyerekek igazi büntetésként élik meg, ha nem vehetnek részt az online közösségi életben. Sokszor pont azért nem jelzik a netes bántalmazást a családban, mert félnek, hogy a szüleik letiltják őket a közösségi oldalakról. Ez pedig tovább bonyolítja az ügyet. Hogyan biztosíthatja be jó előre a szülő mégis, hogy a gyereke biztonságban legyen az online térben?

Mindenképp hasznos, ha már eleve bizalmas, jó kapcsolatban van vele. Az is jó, ha az iskolában megelőző jelleggel beszélgetnek a bullying formáiról, ha az intézménynek van egy protokollja bullyinghelyzetek kezelésére, és persze az egyik legjobb, ha a cyberbullyingról az osztályfőnököt is értesítik (neki az iskolán kívüli eseményekre, így az online zaklatásra nyilván kevésbé van rálátása).

Több szervezet nyújt a témában megelőző jellegű képzést a szülőknek és tanároknak is. Az UNICEF például egy ingyenes, háromrészes Kiber Kresz nevű emailes webinárt és online kurzust nyújt a szülőknek, ami az internetes bántalmazás pszichológiai, technikai és jogi dimenzióit is bemutatja, egy másik kampányuk pedig kifejezetten a fiatalokra irányul. Az Oktatási Hivatal ENABLE nevű antibullying programja is bárki számára ingyen hozzáférhető (inkább pedagógusoknak lehet hasznos), és szintén ingyen elérhető a Hintalovon Alapítvány Digitális szülő elnevezésű oktatóanyaga is.

Ha viszont már megtörtént a baj, és cselekedni kell, a nekünk nyilatkozó két szakember egyértelműen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) oldalát ajánlja, amely egyrészt sok infóval szolgál az internetes zaklatásról, másrészt, ami még fontosabb: hotline segélyszolgálatot is nyújt. Itt bárki bejelentést tehet, ha jogellenes vagy kiskorúakra káros tartalomra bukkan az online térben (több infó a keretes írásunkban és itt). Végső soron pedig a rendőrséghez is lehet fordulni, hogy milyen esetekben, az a fent belinkelt oldalakon kiderül. Az interneten garázdálkodó bullyt pedig megállíthatja vagy akár el is rettentheti egy fontos tény: „Az online bántalmazás sokkal könnyebben bizonyítható, mint az offline, és súlyosabb következményei is lehetnek, főleg, ha már eléri a bűncselekmény kategóriát. Ezen a területen elég könnyű rendőrségi ügyet indítani, és komoly büntetési tételek vannak, főleg az intim képek jogtalan megosztása kategóriában” – mondja Jármi Éva.

Központunkban az iskolai- és internetes bántalmazás, zaklatás elszenvedői részére egyéni tanácsadás keretében nyújtunk segítséget, míg a hozzánk forduló intézmények számára felkészítő képzések megtartásával, valamint  egyedi tanácsadással, intervenciós terv kidolgozásával nyújtunk támogatást. A Központunk által szervezett bullying prevenciós képzésekkel pedig azon dolgozunk, hogy minél több pedagógus, iskola- és óvodapszichológus és intézményi szakember számára eljuttassuk az iskolai bántalmazás felismeréséhez és hatékony kezeléséhez szükséges tudást.

A cikk 2022. július 1-én jelent meg a Telex hírportálon.

A bejegyzésünkben szereplő illusztrációt az eredetei cikkhez Somogyi Péter (szarvas) / Telex készítette.

1830 1220 HOL A HELYEM
Privacy Preferences

When you visit our website, it may store information through your browser from specific services, usually in the form of cookies. Here you can change your Privacy preferences. It is worth noting that blocking some types of cookies may impact your experience on our website and the services we are able to offer.

A weblapon cookiekat hasznáunk annak érdekében, hogy számodra a legjobb böngészési élményt nyújtsa. A használatával hozzájárulását adja, hogy elfogadja a cookie-kat.